F.T.K / U.T.C / C.T.D_T_WUTC © WORLDUNIVERSITYCENTER.NET

ABSTRACT

of Adalbert B. Fodor thesis: AZ EGYETEMES HARMONIZÁLÓDÁS ÉS KITELJESEDÉS TÁNCHÁZAS ÚTJA...

"THE TRANSYLVANIAN DANCEHOUSE MODEL - A WAY TO THE UNIVERSAL HARMONIZATION AND FULFILMENT"


Fodor Béla Adalbert was during  the end of 70s and throughout the 80s a leading-personality in the transylvanian dancehouse movement along with folkmusic and fokdansresearch. He is one of the initiators of this  transylvanian danshouse movment, the initiator and founding member of the danshouse and Venyige Ensemble in Székelyudvarhely. He is one of the initiators and organisators of the Tiszta Forrás/Original Source Meetings and the transylvanian Dancehouse Meetings in Harghita county, the founder of the Folkmusic and Folkdance Center (’Studio’) in Székelyudvarhely and of the Department in Székelyudvarhely of the Artistis´ Folkschool in Harghita county,initiator and founding member of the cammarchoor in Székelyudvarhely, thus he is one of the most prominent personalities of Harghita country, and therefore within  Székelyudvarhely, and simultaneously in the music and folkmusic respectively folkdancelife of Transylvania. His scientifical reseach partly consists of collected work within the folkmusik and folkdance. Through these new and original works he attained to restore some specific music- and dancevariants from oblivion, and some, from the prospectiv of Harghita county’s folklore excavating so called ”white fields”. On the other hand he was occupied with the processing of these collections. His studies about the transylvanian folkdances appeared in the high-standarded cultural magazines.
In Transylvania it was he who for the first time had taught the ” Laban-kinetography” in the FolkArtsschool in Székelyudvarhely.

All these have contributed to the forming of his researcher-personality, to a broad and open way of thinking , approaching. The more then two decade long transylvanian research results he collects in this more than 400 paged book. Thus it was primarily his selfexperimented and created methods that he had used during his collecting, researching and writing activities.

This book is the result of a new way of thinking. It contains parts of various branches of sciences, such as anthropology, ecology, epistemology, cosmology, ethnology, folklore, and ethnomusicology, as well as ethnocoreology. Its closest connection is, however, to culture-philosophy.

The author outlines the possibilities of a new science - Total-Ethno-Culture-Science, TotalEthnoCulturoLogi - wich contains as its active part the science of Dance House (D.H.) too. He applies the new totalethnoculturological theoretical model and method of research, which attempts to find an answer not only to questions such as: what? and how? but to other essential aspects as: why? where? from where? where to? as well. The researcher is an active member of the process constituing the object of reserch. He approches in a completely original manner folk traditions and within these folk-musik and folk-dance.

In a holistic approch, these values receive a new meaning: here we find hidden our as yet forgotten cosmic dimensions. The D.H. movement gives in this respect a meaningful contribution to the re-cosmicization of man, by giving to him the key to the gates of the consciousness of the universal unity. The D.H. people, at the first place by participating in the dance house, then by learning from the informants leaving in the countryside and latter by completting their knowledge and experiences from documentary sources and with the help of their mentors, are the active members of a "process of achieving higher consciousness" in which the D.H. man is harmonizing towards the spheres of the unitar field of the universal consciousness.

In the cultural content of life we find the past and the experiences of all humanity, hidden memories wich the D.H. people inherited, took over from the authentic rural sources. In this context, the singing and dancing peasant, or the gypsy violonist is not only an informant from whom we photographically collect values and treasures gathered during the centuries, but he is regarded as the carrier of the total knowledge of the humanity, knowledge which are accumulated by the researcher open towards of all kind of human values.

This Euro-Transylvanian rural culture preserves treasures wich are not mentionned in traditional schools and universities. By means of this inherited knowledge can the D.H. people reveal in themselves and consciously develop these cultural-artistic values.

In our alienated society, in our under millennia and centuries decosmicized world, dominated by materialistic, selfish and egoistic value-systems, where man cannot restrain violence, hate, shovinism, racism and deals in wars, bloodshed, killing and murder, distroys nature, the author urges as to emerge from our three-dimensional consciousness by learning to know ourselves and try to find ways of further development on a higher level, in universal total consciousness, carrying on our culturalisation trough a new harmony with nature and universal love.

B. Bartók and Z. Kodály were the pioneers of the research of the Hungarian folk musik and G. Martin has founded the Hungarian ethnocoreology as a science. These three personalities have changed completely the conception about these disciplines. More than 90 years have now passed from the beginning of their studies and the methods of these researchers are still used in our days. This is the reason why we consider it important to underline the original theoretical model and the new method proposed and applied by Adalbert Fodor in his thesis, without meaning by this to disconsider the traditional methods of study applyed by his great predecessors.

This book offers a new way, a new possibility to universal Human development, fulfilment and harmony/harmonization: The Way of the Dans House. At the same time the author outlines the institutional frame, and its ideological foundations wich came to life as I.T'E.K - 'International Institute for Applied Total Etno Culture and Akademia-ITEK'2001' (Academy of Total[Etno]Culturology)...

Dr. Szalay Zoltán (Ethnomusicologist in Transylvanien, Romania)
M-Ciuc/Csikszereda, maj 1999.



YTTRANDE

'THE TRANSSYLVANIAN DANCEHOUSE MODEL - A WAY TO THE UNIVERSAL HARMONIZATION...'
av Adalbert B. Fodor

Yttrande i samband med den doktorsavhandling som ventilerades och försvarades i Lund den 1 juni 1999 vid ITEK-AKADEMIEN.

* * *

Efter genomgång av den inlämnade avhandlingen samt frågor i samband med arbetets försvarande kan undertecknad inkomma med nedanstående yttrande:

Under ovannämnda titel lämnade författaren, sibenbürgaren Adalbert Béla Fodor in sin doktorsavhandling omfattande över 400 sidor ungersk text.

Detta mäktiga arbete omfattar fackmässig insamling och systematisering av folkmusik och folkdans från Transsylvanien.

Genom popularisering av det insamlade materialet samt genom inspelning och filmatisering har författaren lyckats samla och för eftervärlden rädda talrika varianter av Transsylvaniens rika folklor vilka var dömda till evig glömska.

I de områden av Transsylvanien där han varit verksam har han upptäckt flera för etnografer hittils okända musikinstrument, musik- och danstyper samt urgamla kulturella traditioner.

Vid uppteckningen av folkmusiken har han tillämpat Bartók-Kodály och Lajta-metodiken, medan han för danserna har använt Laban-Kunst- kinetogram, som är en av den moderna dansnotationens internationellt kända varianter. För selektering, systematisering, bearbetning och interpretering av det insamlade materialet har han tillämpat, förutom de ovannämnda, dr. György Martins och prof. János Jagamas metoder.

Adalbert Fodors ytteligare förtjänst är att han var en av dem som startade den transsylvanska Danshusrörelsen och att han grundade folkmusik och folkdansensemblen "Venyige" (Vinrankan) i staden Székelyudvarhely/Odorheiu-Secuiesc, en unik traditionsbevarande rörelse.

Bara denna rika verksamhet och allt insamlat material förtjänar stor vetenskaplig uppmärksamhet och gör författaren meriterade till doktorstitel inom etnomusikologi och etnokoreologi.

Innehållet i A. Fodors avhandling är sakligt, rikt på exempel och man kan säga att den kom som en väckelse för alla som har blivit förblindade av teknikens snabba utveckling och civilisationens stora och farliga övertag över det kulturella.

Vid sökandet av mystiken och livsrollen i musik och dans går han tillbaka till rötterna, där dessa starka kulturyttringar har existerat i hundratals år och har bidragit till att folken klarade många andliga, ekonomiska och politiska påfrestningar.

Hans genuina melodier och dansfigurer kommer från Transsylvaniens förgätna små ungerska och rumänska byar och banar väg till storstadens människohjärtan för att återinplantera i deras själar den mystik och framtidsglädje som även kyrkorna har gått misste om.

Orsaken till att mystiken, människovärmen, för att använda Alf Svensons uttryck: "närvärmen", har sakta men säkert försvunnit ur de moderna samhällena, är att tekniska/vetenskapliga rön trots deras stora osäkerhet har banlyst all mystik och nästan alla känslobetonade människorelationer. Det finns bara fakta, och människorna av idag behandlar allt runtomkring med pragmatisk-naturvetenskaplig inställning och genom marknadsögon.

Adalbert B. Fodor tar oss tillbaka till vägskälet där vi förväxlade det mänskliga med det mekaniska och det idealistiska med det materialistiska.

Han för oss tillbaka till naturen, inte bara människonaturen, utan till själva MODER NATUR i vilken vi är deltagare, byggstenar, medlemmar precis som växterna och våra vänner djuren, men vi är skapare också genom våra handlingar, liv och kultur.

Man kan inte låta bli, när man läser sida efter sida av författarens avhandling att tänka på Barry Commoners första lag om ekologin: 'i naturen hänger allt ihop med vartannat'. Ingenting kan betraktas bara för sig självt, isolerat från sin omgivning. Därför är sång och dans, arbete och vila, kultur och tro, delar av det stora eko-systemet och naturens underbara harmoni.

Materialisterna förnekar själens existens, men de har svårt för att inte säga att det är omöjligt för dem att förklara fenomen som ligger utanför det begripliga, det analyserbara, således företeelser som utspelas i människans övermedvetna, en beståndsdel av vår själ som Nobelpristagaren Alexis Carrel rubricerade som den viktigaste av själens komponenter, - de andra två är det medvetna och det undermedvetna. Dessa två sistnämnda "godkänns" av vetenskapen, men det övermedvetna diskuteras fortfarande av materialister, trots att alla "stora" ting, som t ex under och extatiska upplevelser utspelas i detta själens fält. T ex borde rädsla för döden inte existera i våra själar, eftersom döden är något helt naturligt för oss människor i detta liv, kan övervinnas genom andlig/intellektuell/meditativ övning, genom godstro, genom medveten kulturalisering och övermedvetandeutveckling.

Även dessa filosofiska, teologiska funderingar (...) i Adalbert Fodors avhandling förtjänar stor uppmärksamhet, även om de inte alltid samklingar med kristen kosmologi.

...Avslutningsvis vill undertecknad låna Adalbert Béla Fodors inledning till sin avhandling: ...'Jag rekommenderar denna bok för alla, men framför allt för dem som medvetet vill verka för att höja vår jordiska värld till en högre plattform, där begrepp som plurietnokultur och ekologisk harmoni är självklara begrepp och där alla medverkar till ett JORDISKT CENTRERAT SAMHÄLLE'.
 

Dr. Stefan Bartha (Ekologist)
Svedala, 1999 06 01


RESUMÉ av INNEHÅLLET (Innehållsfötetckning)
>>>


VÉLEMÉNY-NYILVÁNÍTÁS

Fodor Béla Adalbert: AZ EGYETEMES HARMONIZÁLODÁS ÉS KITELJESEDÉS TÁNCHÁZAS ÚTJA...
Táncházmozgalom Erdélyben. A táncház, mint az egyetemes harmonizálódás és kiteljesedés útja címû könyvérõl (kézirat)


Fodor Béla Adalbert a 70-es évek végi és 80-as évekbeli erdélyi táncházmozgalomnak és népzene-, illetve néptánckutatásnak egyik vezéregyénisége. Az erdélyi táncházmozgalom egyik kezdeményezõje, a székelyudvarhelyi táncház és Venyige együttes kezdeményezõ alapító tagja. A Hargita megyei Tiszta Forrás Találkozók és az erdélyi Táncháztalálkozók egyik kezdeményezõje és szervezõje, a székelyudvarhelyi Népzene és Néptánc Stúdió, valamint a Hargita Megyei Mûvészeti Népiskola székelyudvarhelyi tagozatának alapítója, a székelyudvarhelyi kamarakórus kezdeményezõje és alapító tagja, egyszóval a Hargita megyei és ezen belül a székelyudvarhelyi, de ugyanakkor az erdélyi zenei és népzenei, illetve néptánc életnek egyik kiemelkedõ egyénisége. Tudományos kutatásai egyrészt a népzene és néptánc terén végzett gyûjtési munkáját ölelik fel. Ezek újszerûsége révén sikerült bizonyos zenei és tánc változatokat megmenteni a feledéstõl, valamint bizonyos, a Hargita megyei folklór szempontjából "fehér foltokat" feltárni. Másrészt ezen gyûjtések feldolgozása és publikálása is foglalkoztatta. Az erdélyi legényes táncról írott tanulmányai színvonalas mûvelõdési folyóiratokban jelentek meg. Erdélyben elsõként tanított Laban-féle kinetográfiát a székelyudvarhelyi Népmûvészeti Iskolában.

Mindezek hozzájárultak kutatói egyéniségének kialakulásához, egy széles körben való gondolkodáshoz, látásmódhoz. Több, mint két évtizedes erdélyi kutatásait jelen kléziratban lévõ három részes, több, mint 400 oldalas könyvében összegezi. Elsõsorban tehát a saját maga által kikísérletezett és megteremtett módszerek alapján, saját tapasztalataiból merítve gyûjtött, kutatott, írt.

Jelen könyv egy újfajta (régi?) gondolkodás újfajta terméke. Pontosan azonosítani nem igazán lehet, hiszen sokféle résztudományt tartalmaz, mint amilyenek az antropológia, ökológia, episztemológia, kozmológia, etnológia, folklór és etnomuzikológia, etnokoreológia. (Ezek ugyanúgy, mint a különbözõ zöldségek egy zöldséglevesben, melyek nem csapódnak ki a kavarás által létrejött centrifugális erõ által, hanem még jobban összekeverednek, s így még jobb íze lesz a levesnek, ugyanúgy ezek a résztudományok is összekeverve kapnak helyet a könyvben, ami nem egy összevisszaságot eredményez, hanem egy komplex, közvetetten újfajta tudomány létrejöttét, melyet a szerzõ egyetemes kultúrtudományként azonosít.) Legközelebb talán a kultúrfilozófiához áll.

Az újfajta kutatási módszerrel, mely nem csak a mit és hogyan?, hanem a miért, honnan, merre és hol? kérdésekre is megpróbálja megtalálni a választ, a szerzõ Bartók és Kodály, valamint Martin hagyományos folklórkutatási módszereire alapozva, azt beépítve könyvébe, kutatásaiba, tovább lép, és új helyzetbe helyezi az olvasót, aki ezáltal aktív résztvevõjévé válik a kutatás tárgyát képezõ folyamatnak. Ezt nevezi a szerzõ (többek között) kvantkreatív módszernek. Egy teljesen egyéni, holisztikus megközelítésben a népzene és néptánc, a néphagyomány új értelmet kapnak: ezen értékekben ott vannak, ott lappanganak továbbra is rég elfelejtett kozmikus dimenzióink.

Ilyen értelemben a táncházmozgalom, mely ezen értékek összegyûjtését, terjesztését, értékesítsét, feldolgozását, továbbhagyományozását tûzte ki céljául, nagymértékben hozzájárul az ember újrakozmicizálódási folyamatához, az egyetemes egységtudat kapuinak kulcsát adva a táncházasok kezébe. A táncházasok elsõsorban a táncházban, majd falun az adatközlõktõl tanulva, késõbb kiegészítve ismereteiket, tapasztalataikat a forrásanyagtár dokumentumaiból, a Mentorok hozzájárulásával, egy "megtudatosodási folyamat" aktív résztvevõi, melyben a táncházas az egyetemes egységmezõ többdimenziós szférái irányába harmonizálódik. De benne, az ember élet-kulturális tartalmában (talán a tudatalattiban, vagy felettiben?) megtalálható az egyész emberiség múltja, tapasztalata, mely eldugott emlékeket örökölte, megtanulta, átvette a táncházas, a falusi "kútfõktõl". Ilyen értelemben a táncoló, éneklõ paraszt "Gazda", vagy a cigánymuzsikus nem csupán adatközlõ, akitõl fényképszerûen felgyûjtjük az évszázadok során összegyûlt értékeket, kincseket, hanem az egész emberiség össztapasztalatainak hordozója, mely tapasztalatokat, mely tudást teljesen kinyílva szívja magába a táncházas gyûjtõ, hiszen olyan kincsesládát rejt magában ez az euro-erdélyi paraszti kultúra, melyrõl sehol sem tanítanak a hagyományos iskolákban, egyetemeken. Ezen átvett tudás révén a táncházas magában is megtalálja, kinyitja és tudatosan tovább fejleszti ezeket a kulturális-mûvészeti holisztikus értékeket.

Mai elidegenedett társadalmunkban, az évezredek, évszázadok során dekozmicizálódott emberi világunkban, melyben egy anyagias, önzõ egocentrikus értékrend uralkodik, ahol az ember nem tud gátat vetni az erõszaknak, gyûlöletnek, sovinizmusnak, rasszizmusnak, és háborúzik, egymás életére tör, a természetet rombolja, ebben a világban a szerzõ egy új hajnal pírjára hívja fel a figyelmünket és arra ösztönöz, hogy magunkat megismerve lépjünk ki tudatunk leszûkült három dimenziójából és egy magasabb szinten, egy egyetemes, egységes tudatban keressük továbblépési lehetõségeinket, a természettel való újraharmonizálódásban, egy "Univerzális Harmóniában/ Szeretetben" továbbkultúralizálódva.

Ennek az egyetemes emberi kiteljesedésnek egyik alternatíváját kínálja ez a könyv: a Táncházas Utat. Ugyanakkor egy intézményes formáját, annak eszmei alapkövét is, mely az Egyetemes -Népi- Kultúra Intézetében (I.T'E.K) és annak Akadémiájában konkretizálódik. Ez utóbbinak ugyancsak Fodor Béla Adalbert a kezdeményezõje és megalapítója. Az ITEK Akadémia a Svédországba való kivándorlása utáni tanulmányainak és további kutatómunkájának egyik legjelentõsebb eredménye.

A dolgozat tudományos formai és tartalmi, strukturális, logikus koherenciás egységben íródott. A kitûzött cél, a választott módszer(ek) egy igen eredményes kutatás alapköveit képezik, melynek szintézisét adja ez a könyv. Egyediségét, eredetiségét már a szerzõ által kikísérletezett és alkalmazott újfajta kutatási mószer is szavatolja. A magyar népzenekutatás alapköveit szinte egy évszázaddal ezelõtt tette le két nagy kutató egyéniség: Bartók és Kodály. Kutatásaik egy évszázadra elõre meghatározták a népzenetudomány irányát, módszereit, fejlõdését. Eljött az idõ a továbblépésre, melyet már a kor szelleme is megkövetel. Ezt tette és teszi továbbra is Fodor Béla Adalbert, aki, anélkül, hogy megtagadná a hírneves elõdöket, az õk kutatásaikból, módszereikbõl kiindulva, az eredményeiket felhasználva új módszereket kísérletez ki, alkalmaz, és megmutatja az Utat a 21. század kutatója számára...
 
Dr. Szalay Zoltán (Ethnomuzikológus)
Csíkszereda/Miercurea-Ciuc, 1999. május



EKTU, TARTALOMJEGYZÉK >>>



Copyright © 1994/95 - 2018 © F.T.K / U.T.C / C.T.D_T_WUTC: I.T'E.K-, TEKIA & W.U.T.E.C.S.
© http://worlduniversitycenter.net All rights reserved.